Zsűri-szemmel: Körmendi Kastélyszínház Társulat (Körmend)

Alessandro Baricco Novecento című monodrámáját mutatta be a Körmendi Kastélyszínház Társulat a KASZT-on Szép Dániel előadásában, Balázs László rendezésében. 

A mű egy különleges tehetségű és sorsú hajózongorista életét meséli el barátja, a második világháború borzalmait túlélő trombitás. És miközben kibontakoznak egy tragikusan végződő barátság részletei, tanúi lehetünk egy – a történet és a zene hatására megszülető – új emberi kapcsolat lehetőségének is. A színész szerint egy olyan emberről szól ez a mű, aki valamiért képes visszamosolyogni valakire, akit elvesztett. És neki ebből a „valamiért” szó a legfontosabb kulcs.

 

Németh Ákos értékelését azzal kezdte, neki nagyon tetszett a produkció és gratulál hozzá. Remekül mozgatta a néző a nézők fantáziáját, nem hagyta lankadni a figyelmet. Az előadás erényének tartotta a megfelelő tempóválasztást, amely megtámasztotta a cselekményességet, az érzelmi állapotokat. A zenei részeknél szerinte akadt, amelyik jól működött a játékban, egyszer-egyszer azonban zavarta a muzsika. Csakúgy, mint a sok díszlet. Ő a színész és a szöveg erejében hisz mindig. Összességében jó élményt adott számára az előadás.

Hűvösvölgyi Ildikó elmondta, őt vitte magával a produkció. Örült annak, hogy a színész hagyta megérni a történetet a színpadon, a nézőben, nyugodt ritmusban játszott, remek ívet rajzolt így. Jól együtt élt a cselekménnyel. A zenei részek gördítették a történetet, viszont szerinte, ha egy színész trombitást akar megszemélyesíteni ilyen formában, akkor játékát alátámaszthatja, megsegítheti, ha némi hangszeres előtanulmányt végez ehhez. Így a trombitás jeleneteknél még hitelesebbé válhat.

Regős János azzal kezdte, hogy többször látta már monodrámában Szép Dánielt, most ennél a produkciónál az fordult meg a fejében, nem érzi annyira tökéletes biztonságban magát, mint a régiekben. Ő azt tanácsolta, hogy bátrabb legyen a színes érzelmi állapotok megélésében, megmutatásában. Képességei adottak ehhez. A zenei részeket megfelelőnek tartotta.

 

Pataki András is azt tanácsolta, hogy bátran csökkentsék a díszletelemek számát, megél ez az előadás akár fénydramaturgiával. Arra is támaszkodhatnak. Ő is kiemelte, hogy a megfelelő ritmusválasztás segítette kibontani az előadás finom pillanatait. Illeszkedett a darabhoz, annak tartalmához, kifutásához. Jónak tartotta, hogy a színész adott időt a nézőnek az előadás során, így végig hatásos maradt a produkció.

 

V.R

Kövess minket a Facebookon!

Comments are closed.