Zsűri-szemmel: S. K. Társulat – Egy ló besétál a bárba

David Grossman Egy ló besétál a bárba című regénye alapján a pápai S. K. Társulatból Szabó Szilárd mutatott be egy monodrámát a KASZT-on pénteken. Az adaptációt fia, Dávid írta és rendezte.

Dovalé Grünsteint stand up humorista lelki, búcsúzó számadást végez a nézők előtt, őrlődik, vall az emlékei és a közönséghez való tartozás között.
A szakmai beszélgetést Németh Ákos azzal kezdte, hogy gratulál az előadásmódhoz, a színészi játékhoz, fantasztikus teljesítményt nyújtott az előadó. Sodró, lenyűgöző, áramló volt a jelenléte. Ugyanakkor a szöveggel már akadtak gondjai a drámaírónak. Hosszúságával, üresjárataival, amely azt  is jelentette némiképp, hogy a történetet főként az előadásmód vitte tovább, csakúgy, mint a nézőt az egész előadásban.  

Regős János hozzátette: a nagyon erős kezdés, a helyzetek dinamikussága felvitte a produkció ívét, ahogy viszont ment előre a cselekmény és egyre mélyebb, elkomoruló rétegeket fejtettek fel, nem tudták a figyelmet érdekfeszítően, a meglepetések sorát felvonultatva a kezdeti szinten tartani. Úgy érezte, egy idő után elvesztette a fonalat. Izgalmasnak, erősnek ítélte meg viszont a játékot és a színpadi hatást.

Szávai Viktória is bravúrosnak, lehengerlőnek találta a színészi teljesítményt, kiemelve, hogy a szaggatott beszédstílussal még érdekesebbé vált a figura jelleme, hordozva némi civilséget és kettősséget. Abban ő is osztotta Regős János véleményét, hogy erős volt a produkció felütése, hordozta az ígéretes folytatást, ám a szöveg, a darab szerinte alulmúlta a színészi attitűdöt. Ő nem tudott együtt élni az anyaggal. Azt örömtelinek tartotta, hogy az interaktivitás alkalmazása nem szorította sarokba a nézőt, s így működött ez az eszköz is.

Pataki András a főszereplő jellemének elemzésével segítette Szabó Szilárdot. Eközben beszélt arról, hogy ez a stand upos önfeltáró, önanalízist, önmarcangolást folytat a nézők előtt történetekkel, foszlányokkal, mozaikokkal. Ezeket forrasztja egybe. Egzisztenciális válsága közben előadói helyzetet él meg, rájátszik néha arra a képre, ami az elvárásoknak megfelelően él róla, hogy botrányos, bevállalós, vagány. Ő arra hívta fel a figyelmet, ha az előadásban az arányokat jól kitalálják és tartják, akkor még erősebb hatású lehet a produkció.

V.R.   

Kövess minket a Facebookon!

Comments are closed.