Zsűri-szemmel: Szabad Színház

A székesfehérvári Szabad Színház Mikä Myllyäho Káosz című előadását hozta el a KASZT-ra.

A Káosz három barátnőről szól. Egymás barátságából merítenek erőt, de ragaszkodnak saját értékeikhez. Közös bennük, hogy őrlődnek a hétköznapok taposómalmában, és néha fellázadnak ellen. A színdarab történetei kicsit karikírozva szólnak munkáról, kapcsolati és párkapcsolati problémákról, bukdácsolásokról, miközben megjelennek a rögtönzött helyzeteket alakító mellékszereplők.

Az előadás szakmai megbeszélésének az elején mindegyik zsűritag örömét fejezte ki, hogy európai kortárs művet láthattak a nézők színpadon a KASZT keretében és ez izgalmas, érdekes, értékes, színes színházi élményt hordozott mindenki számára.

Németh Ákos drámaíró azzal kezdte gondolatait, hogy eleinte nem volt barátja a darabnak, csak az előadás második felétől kezdte megszeretni a szöveget. Ez a tűnődése elmondása szerint arra is visszavezethető, egyes könyvek foglalkoznak azzal, hogyan is kell kortárs német drámát írni, s ez alapján a ma készült ilyen jellegű műveknek egyfajta ismétlődő “kottája” felbukkan a dramaturgiákban. Ő szereti, ha egyes jelenetek igazi tétként láthatók a színpadon, s kerülik az önreflexiót. Ebből a szempontból elmondása szerint kicsit becsapta az előadás a sorjázó és ilyen jegyeket mutató jelenetei miatt, ám mindent egybevetve csak gratulálni tud a színpadi teljesítményért.

Szávai Viktória nem tagadta, furcsa a helyzete, amikor erről a műről kell beszélnie, hiszen ő jelenleg játssza ezt a darabot Budapesten Horgas Ádám rendezésében. Annak az előadásnak a különlegessége, hogy minden felbukkanó figurát a három főszereplő nő alakítja. Ezzel szemben a székesfehérvári társulat több szereplővel oldotta meg ezt a feladatot rendezői és színpadra alkalmazói elképzelések, célok, gondolatok szerint. A jelen lévő alkotókkal ők erről beszélgettek. A hangsúlyos részek sűrűségétől kezdve egyes jelenetek eltúlzott részeinek realista kidolgozásán át a színpadi víziók elemeléséig alakult ki párbeszéd a csoporttal. A színművésznő szerint ennek a darabnak a fő motorja az, hogy három nő játssza, az ő ideg-és létállapotuk generálja a helyzeteket.

Regős János úgy folytatta, neki szimpatikusnak bizonyult az előadás, szerinte a játék minősége magas színvonalú volt. Nagyon jónak bizonyult a szereposztás, hitelesen játszottak a szereplők, érződött, hogy a társulat tagjai rezdüléseikkel érzik egymást. Hordozta a produkció a kemény, provokatív erővel bíró jeleneteket, s ezeknek többsége mesterien volt felépítve. “Jó ez társulat!” – zárta gondolatát.

Pataki András úgy látta, az, hogy eltértek a három szereplőre írt darab tematikájától, minőségi megoldásként értékeli és gratulál hozzá. Ahogy megfogalmazta: a darab helyzetei hordoznak nem rossz szándékú és bántó bulváros, szórakoztató szolgáltató jelleget, de ezek is csak akkor képesek hatni, ha a figurák legmélyebb rétegeit is feltárják a szereplők. “Ezen az úton lehet továbbindulni a színészi játékban”-mondta. Felhívta a figyelmet a zene használatának finomítására, az eszközök stilizálásra. Összességében úgy látta: érvényes előadás született.

V.R.

Kövess minket a Facebookon!

Comments are closed.