Celldömölkre került a KASZT fődíja

A celldömölki Soltis Lajos Színház A cigány című előadása nyerte az ötödik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) fődíját, melyet a fesztivál zárásakor adtak át a mecseki városban vasárnap.

 A május 30. és június 2. között megrendezett eseményen tíz csoport mutatkozott be, közöttük két határon túli társulat. A házigazda komlóiak mellett érkeztek győri, székesfehérvári, pápai, veszprémi, inárcsi, körmendi érmihályfalvai, lendvai színjátszók.

A produkciókat szakmai zsűri értékelte. Ennek tagja volt Pataki András Jászai-díjas rendező, a fesztivál igazgatója, Németh Ákos, József Attila-díjas drámaíró, Regős János, rendező a Magyar Szín-Játékos szövetség elnöke és Szávai Viktória Jászai-díjas színművésznő.

A zsűri döntése alapján a KASZT első helyét a celldömölki Soltis Lajos Színház nyerte el. Szigligeti Ede A cigány című népszínművét állították színpadra mégpedig Benkó Bence és Fábián Péter szerző-rendező páros közreműködésével, Horváth Szabolcs zenei munkájával kiegészülve. A társulat tagja Temesi Zsolt az előadásban nyújtott teljesítményéért átvehette a legjobb mellékszereplő díjat. Második helyezést ért el a győri RÉV Színház-Kb35 Inárcs-FAQ Színház hármas koprodukciójában készült Pillangó című monodráma, az előadó Balla Richie elnyerte a legjobb férfi főszereplő díját, míg Szivák-Tóth Viktornak a legjobb dramaturg elismerést ítélték oda. A Körmendi Kastélyszínház Társulat Jordi Galcerán A Grönholm-módszer című darabjával végzett a harmadik helyen. A csoportból Szép Dánielt színészi különdíjjal jutalmazták.

Ugyancsak ezt az elismerést kapta meg Tóth Zsolt, a komlói Súgólyuk Színház Balfácánt vacsorára című vígjátékában nyújtott teljesítményéért. A produkciót Fajcsi Ferenc állította színpadra, őt a fesztivál legjobb rendezőjének választották meg. A legjobb női főszereplő a pápai S.K. Társulat Furcsa pár női változatában Olivet alakító M. Varga Veronika lett.

Regős János rendező, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke, a zsűri tagja bejelentette, hogy minősítéseket is kaphattak ezen a fesztiválon tagjaik. Arany minősítést ítéltek oda  RÉV Színház-Kb35 Inárcs-FAQ Színház Pillangó című előadásért, az S.K Pápa Társulat Egy ló besétál a bárba munkájáért,  a Körmendi Kastélyszínház Társulat A Grönholm-módszerért és a komlói Súgólyuk Színház Balfácánt vacsorára produkcióért. Ezüst minősítést vehetett át a székesfehérvári Szabad Színház Mikä Myllyäho Káosz című darabjáért, és az S.K. Társulat Furcsa pár feldolgozásáért. Bronzot kapott a veszprémi Alig Színpad Mese, mese átka monodrámája. Az előadó Zalavári András szerzői különdíjat kapott a darab színpadra írásáért. Ugyancsak bronzot érő minősítést ért az Érmihályfalváról érkezett Móka Színjátszó Kör Molnár Ferenc művéből készült A császár című színdarabja.

Ebben az évben Pataki András fesztiváligazgató 75 előadásból válogatta össze a jubileumi seregszemlére bekerült társulatokat. Úgy érzi: minden előadás valami miatt különleges, érdekes volt és ezt a nézők észlelték, hálásan jelentek meg rendezvény programjain. Köszönetet mondott azoknak is, akik a szakmai megbeszéléseken is rendszeresen megjelentek, nem is kis számban, ez szerinte igazi “komlóikum”  

Dr. Hoppál Péter a város országgyűlési képviselője, a KASZT fővédnöke záróbeszédében hangsúlyozta: a fesztivál, a kultúra, a színház megtartó energia. Az elmúlt öt év alatt a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű amatőr színjátszóinak találkozójává vált a rendezvény. A határon túli résztvevők jelenléte pedig tovább erősítheti a nemzeti összetartozást, az anyaországon belüli csoportokkal való kapcsolatot, találkozást és erre is büszke lehet a város, a térség.

Polics József,  Komló polgármestere, a rendezvény védnöke arról beszélt, ezzel a fesztivállal gazdagabbá vált a város és nagyon örül annak, hogy  vendégül láthatják az ide látogató társulatokat immár öt éve. Komló nem csak falakat, utcákat, házakat jelent így, hanem az itt élő emberek szívét, lelkét és ennek egyik képviselője a Súgólyuk Egyesület. A szerveződés tagjai nélkül nem létezne a KASZT.

Fajcsi Ferenc, a házigazda Súgólyuk Egyesület rendezője kiemelte: az elmúlt öt esztendő alatt fantasztikus embereket ismerhettek meg, az egész város a fesztivál mögé állt, rengeteg biztatást, segítséget kaptak és örül annak, hogy amit öt évvel ezelőtt megálmodtak, az valóra vált.  

A legtöbb előadást látott néző, a komlói Balkus Magdolna idén sorsolás után egy színház látogatással egybekötött wellness-hétvégét nyert Sopronba. A KASZT legaktívabb nézőjét is köszöntötték. Horvát Ilona elmúlt öt esztendő minden előadását megtekintette.

A záró eseményen a soproni Local Vintage Company koncertezett.

Zsűri-szemmel: Érmihályfalvi Móka Színjátszó Kör

A romániai Bihar megyéből, Érmihályfalváról a Móka Színjátszó Kör Molnár Ferenc művéből készült A császár előadással vett részt a KASZT-on.
A történet az egyetlen gyermeküket elvesztő színészházaspár sorsát, tragédiáját követi nyomon egy olyan korban, amikor a Napóleon ellen kimondott szó a halálba vezethet.

Az értékelést Regős János azzal kezdte, A császár nem a legjobb darabja Molnár Ferencnek. Felbukkan benne az írói zsenialitása, mély látásmódja, de ez a műve, nem sok lehetőséget kínál a játszóknak a színpadon. Az érmihályfalvaiak produkciójáról az volt a véleménye, nagyon ingerszegénynek bizonyult a darab megjelenítése, ezt fokozta a szereplők fekete ruhája, a fekete függöny, a sötét, borús fények. Hézagosnak találta néhány helyen a dialógusokat, s szerinte az oratorikus hangulat sem segítette elő a megfelelő tempó megtalálását, miközben akadtak szép színpadi pillanatok is. Kitért a hanghordozási problémákra, hogy a szituációkhoz igazítsák finomabb eszközökkel a megszólalásokat. Hozzátette: nagyon becsüli a társulatot, hogy ezt a nem könnyű művet bevállalta.  

Németh Ákos, aki bevallottan nagy rajongója Molnár Ferenc műveinek, azzal kezdte: ő nem ismerte ezt a darabját az írónak, de csalódást okozott számára a szöveg. A leleményességet, a furfangot, a finomságokat, az egyedi szellemességet és humort hiányolta a műből. Ugyanakkor a színpadra vitel komoly fejtörést okozna számára is, mert ahogy megfogalmazta, nincsenek a darabban igazi játék lehetőségek, miközben nehéz színészi feladatokat tartogat. Az előadásban a csoportszereplőknek nem érzékelte a sorsukat, ezért statikusnak látta a produkciót több helyen, miközben érzett a játékban némi pátoszt. Ám ez szerinte abból is adódhatott, hogy maga Molnár is egyes helyeken pátoszos írta ezt a színdarabját.

Szávai Viktória is kíváncsian várta, hogyan hat rá ez a számára is ismeretlen Molnár-darab. Ő egész végig azon gondolkodott, vajon mit tudna kezdeni a színpadon az írónak ezzel a valóban alig játszott és talán nem is olyan jól sikerült művével. Ő azt tanácsolta a csoport tagjainak, mivel irreálisan sok dolog történik a színpadon, a cselekményben, ezért a színészek próbálják meg ellenpontozni a letargikus hangulatot, helyzeteket feszültségekkel, aktív színészi jelenléttel. 

Pataki András örült annak, hogy az írózseninek hatalmas vállalkozásként egy különleges, furcsa művét is be tudták mutatni a KASZT-on. A rendező kifejtette: azt tartja a színházi mondás: “Molnárt Molnárul lehet játszani”, ám ebben az esetben ez nem igaz. Tanácstalanná válik az ember ennél a szövegnél, amelyet csak úgy lehet értelmezni, érvényessé tenni, ha játszók tudatában ott sorakozik az egész Molnár-életmű minden fénye, nagysága, színpadi hőseinek lelke. Ezért úgy gondolja ebben az esetben az író nevét el kell felejteni, mikor színpadra kerül ez a műve. Ugyanakkor értelmezésben előtérbe kell helyezni a búcsút, azt hogy valaminek a végét jelenti a darab, a szöveg, Nagy feladatot jelent ennek az alapanyagnak a megfejtése, mély elemzése, hogy valóban megtalálják az igazságait az egy térben lévő összes szereplőnek. Így talán elérhető, hogy a cseppet sem könnyű szituációk működőképesek maradjanak. A feladat elvállalásáért külön gratulált a színjátszóknak. 

V.R.

Zsűri-szemmel: Körmendi Kastélyszínház Társulat

A Körmendi Kastélyszínház Társulat Jordi Galcerán A Grönholm-módszer című darabjával vendégeskedett vasárnap a KASZT-on.

A mű négy pályázóról szól, akik felvételi beszélgetésre érkeznek egy multinacionális vállalathoz. A darab a munkaerőpiac által előtérbe kerülő konfliktusok és feszültségek pillanat-és röntgenfelvétele. A jelentkezőknek a hagyományos interjú helyett meglehetősen szokatlan feladatokat kell megoldaniuk.

Németh Ákos a szakmai értékeléskor elmondta, nagyon szereti ezt a darabot, mert remekül megírt, tökéletesen felépített műnek tartja. Jól játszható szerepeket hordoz az előadás, kirajzolódnak arcok, sorsok, célok. Feszültség és tét jellemzi a helyzeteket, jeleneteket, szituációkat és a produkció ebbe bele is ment bátran, kiaknázta a humorát szövegnek. Hálásan nézhető és jól játszható a darab, élt is ezzel a csoport.

Szávai Viktória is gratulált a társulatnak, neki nagyon tetszett az előadás, a színészi játékmód. Helyén voltak a karakterek, az alakítások. Elmondása szerint nagyon tudta vinni magával a produkció, ez köszönhető annak is, hogy a jeleneteket ravaszul írták meg, meglepő, fordulatos az egész szöveg és ezt jól használta ki a körmendi csapat.

Regős János is azt emelte ki, az alapmű kitűnően játszható, trükkös az előadás és a jó formában lévő körmendi csapat számára parádésan kiosztható szerepeket tartogatott. Ami tovább viheti előre a produkciót, hogy megtartják az igazságát, feszültségét, a benne rejlő szenvedést, bukást.

Pataki András a darab aktuális és fontos társadalami mondanivalójának rövid elemzése után összefoglalásként arról beszélt, igényesen, fordulatosan, figyelmet fenntartóan megőrizte a csapat a mű dramaturgiai titkát, feszültségét. “Izgalmas, erős jó kis előadás született”-mondta.

V.R.

Mindörökké Ella

A Budapest Jazz Orchestra (BJO) komlói koncertje a KASZT színvonalának egyik jelképe. A magasságoké, az értéké. Az ország egyik legjobb big bandje a hazai műfaj legjobb hangú énekeseivel: Náray Erikával, Malek Andreával és Gájer Bálinttal emlékezetes estén léptek fel a 48-as téren.

Egy sérült lábnak köszönhetjük az elmúlt évszázad hangrobbanását. Fiatalon egy tehetségkutató táncversenyen begörcsölt a lába, a zsűri vigasztalta, majd legközelebb jobban sikerül a fellépése, s biztatásukra, más kategóriában elénekelt egy dalt. Olyan sikerrel, hogy ezután meghódította a világot. Ilyen véletlenek múlik a siker. Ella Fitzgerald  így vált egy műfaj nagyasszonyává, 13 Grammy-díjig, több száz lemezig meg sem állt. 

A zenekar és a meghívott énekesek ő előtte is tisztelegtek a komlói koncerten. Elhangzottak népszerű jazz számok, slágerek, bravúrosan előadott dalok. Mindegyik énekes a saját egyéniségére formálta az örökzöldeket, egeket ostromlóan énekeltek. Úgy fogalmazták meg a dalokat lelkükből, szívükből, parádés előadásmóddal fűszerezve, hogy arra valószínűleg az égből figyelő Ella is büszkén nézett le. Remek szórakozást nyújtottak a közönségnek. 

 A Budapest Jazz Orchestrát 2015-ben a Jazzma.hu szavazásán az év big bandjének választották meg. Komlón már tavaly is felléptek nagy sikerrel, s most is újra bizonyították, a legmagasabb szintű zenei tudással rendelkeznek, hangszereik virtuózai és igazi koncerthangulatot képesek teremteni bárhol.
Most Komlón tették mindezt. KASZT-ra hangolva. Mindörökké Ellának is.

V.R.

Zsűri-szemmel: Súgólyuk Színház

A komlói Súgólyuk Színház játszotta el Francis Veber Balfácánt vacsorára című vígjátékát szombat este a KASZT-on.

A milliomos könyvkiadót, Pierre-t a sors egyszerre sújtja hexensusszal, kiboruló feleséggel, spiritualista szeretővel, megcsalt adóellenőrrel és egy világraszóló félnótással. Az összekuszálódott szálak közepette végül azt sem egyértelmű, ki valójában a balfácán.

A szakmai beszélgetést Németh Ákos kezdte azzal, hogy igazából nem talált fogást az előadáson és csak szuperlatívuszokban tud beszélni a produkcióról. Kiemelte, a társulat tagjai lubickoltak a szerepeikben. Neki megfordult a fejében, hogy ez a színpadra állítás beférne akár a Madách Színházba is. Egyes jeleneteknél szerinte túl sok volt színpadi jövés-menés, amely hatott a szituációk tempójára, főleg a darab elején tapasztalta ezt. Ő azt tanácsolta a társulatnak, mivel ezt a műfajt már nagyon tudják, próbálkozzanak meg mélyebb gondolatokat hordozó szerzők műveinek bemutatásával, példaként Molnár Ferencet említette.

Szávai Viktória azt mondta: nem ismerte ezt a művet és nagyon kíváncsi volt arra, mit tud ez a darab, amiért az országban több helyen játsszák. Őt ebből a szempontból az első húsz perc próbára tette, “vékonynak” érezte a szöveget, a cselekményt. Elmondása szerint aztán “el is fogyott” számára itt az előadás. A színészi játékot bravúrosnak, pazarnak ítélte és arra bátorította a csapatot, ne csak szórakoztató céllal dolgozzanak, hanem igazi belső közlési vággyal, szándékkal.

Regős János hozzátette: a darab szerkezete és szituációi, a túl hosszú expozíciója miatt neki kihívást adtak a kezdeti jelenetek. Azt látta, hogy a szereplők hősiesen helytálltak ezeknél a részeknél. Az előadás erényének tartotta, hogy nem olcsó bohóckodást látott, hanem embereket, jellemeket, arcokat.

Pataki András zárásként kifejtette: a társulat az előadást a lehető legjobb színvonalon állította színpadra. A rendezést jónak tartotta. Véleménye szerint parádés amit képvisel és tud a csapat, a csoportbeli-és emberi kohéziók kihatnak egy közösség működésére és Komló életére. Erős, jó játékerőt képvisel a társaság. Szerinte a csoport tagjai közül hárman-négyen professzionális minőségben játszanak és a többiek kitűnően csatlakoznak hozzájuk. Ő úgy érzi, többre hivatott a társulat és arra ösztökélte őket, a darabválasztásnál tegyék magasabbra a mércét, komolyabb, mívesebb művek színpadra állításával, bemutatásával is próbálkozzanak meg a jövőben.


V.R.

Zsűri-szemmel: S.K. Társulat – Furcsa pár

A pápai S.K. Társulat a Furcsa pár női változatát mutatta be a KASZT-on szombaton. A meghívás különlegessége, hogy a komlói Súgólyuk Színház 2017-ben az eredeti, férfiakra írt vígjátékot játszotta el, a nézők pedig most egy másik társulattól láthatták a női változatot.

Neil Simon legendás darabja A furcsa pár. Létezik női változata is – szintén az ő tollából. Darabjának hősei teljesen ellenpárjai egymásnak. Egyik gyakorlott egyedülálló, a másik válásra készül. Az egyik végtelenül hanyag, nem sokat ad a környezetére, ugyanakkor nagyvonalú, nem veti meg az élet örömeit, a másik végletesen pedáns, tisztaságmániás,s nagyon nehezen szakít korábbi életével. Ha pedig összeköltöznek, akkor az már ebben az esetben sok kacagtató, néha keserédes pillanatot tartogat.

Az értékelést Regős János indította el azzal a kérdéssel, mit is vár el a néző egy ilyen jellegű darabtól és színházi élménytől? Meg is válaszolta ezt: ” Lehessen szeretni”. Számára ez megadatott, tetszett neki az előadás, az, ahogy együtt játszott a pápai társulat, méghozzá nagyon jól. Szeretettel készült a produkció és ez érződött rajta. Hangsúlyozta: ami az amatőr mozgalom egyik nagy erénye, hogy nem nyomja a megfelelési kényszer, az ebben az esetben érződött az odafigyelésben, színpadi hatásban. Kiemelte a két főszereplő teljesítményét: M. Varga Veronika erőteljes, robbanékony játéka alázattal párosult, míg Szabó Erika dinamikája hozzájárult ahhoz, szépen, okosan felépített előadás születhessen úgy, hogy a többiek remekelhettek mellettük. “Jól éreztük magunkat, ti is, mi is! “

Szávai Viktória őszintén bevallotta, ő kifejezetten kerüli a szerzőt és a darabjait, de ebbe az előadásba nem kötne bele azért sem, mert gyönyörű csapatjátékot láthatott. Dicsérte a  színészi energiákat, a közös jelenetek összhangját, a társulat belső erejét. “Klassz történetet adtatok!” 

Németh Ákos azzal vette át a szót: ” a fesztiválon komoly vetélytársa érkezett ebben a műfajban a komlói társulatnak. Ezt így kell megcsinálni!” A drámaíró elmondta: ennek a műfajnak az a legnagyobb nehézsége és csapdája, ha nem tűpontosan játsszák, mert azonnal észlelhető minden, s elbukik az előadás.
Pataki András az idő rövidsége miatt nem értékelt részletesen, mert amit szakmailag érzékelt azt elmondta a társulatnak, amikor megnézte az előadásukat a válogatáskor.
V.R.

Zsűri-szemmel: Szabad Színház

A székesfehérvári Szabad Színház Mikä Myllyäho Káosz című előadását hozta el a KASZT-ra.

A Káosz három barátnőről szól. Egymás barátságából merítenek erőt, de ragaszkodnak saját értékeikhez. Közös bennük, hogy őrlődnek a hétköznapok taposómalmában, és néha fellázadnak ellen. A színdarab történetei kicsit karikírozva szólnak munkáról, kapcsolati és párkapcsolati problémákról, bukdácsolásokról, miközben megjelennek a rögtönzött helyzeteket alakító mellékszereplők.

Az előadás szakmai megbeszélésének az elején mindegyik zsűritag örömét fejezte ki, hogy európai kortárs művet láthattak a nézők színpadon a KASZT keretében és ez izgalmas, érdekes, értékes, színes színházi élményt hordozott mindenki számára.

Németh Ákos drámaíró azzal kezdte gondolatait, hogy eleinte nem volt barátja a darabnak, csak az előadás második felétől kezdte megszeretni a szöveget. Ez a tűnődése elmondása szerint arra is visszavezethető, egyes könyvek foglalkoznak azzal, hogyan is kell kortárs német drámát írni, s ez alapján a ma készült ilyen jellegű műveknek egyfajta ismétlődő “kottája” felbukkan a dramaturgiákban. Ő szereti, ha egyes jelenetek igazi tétként láthatók a színpadon, s kerülik az önreflexiót. Ebből a szempontból elmondása szerint kicsit becsapta az előadás a sorjázó és ilyen jegyeket mutató jelenetei miatt, ám mindent egybevetve csak gratulálni tud a színpadi teljesítményért.

Szávai Viktória nem tagadta, furcsa a helyzete, amikor erről a műről kell beszélnie, hiszen ő jelenleg játssza ezt a darabot Budapesten Horgas Ádám rendezésében. Annak az előadásnak a különlegessége, hogy minden felbukkanó figurát a három főszereplő nő alakítja. Ezzel szemben a székesfehérvári társulat több szereplővel oldotta meg ezt a feladatot rendezői és színpadra alkalmazói elképzelések, célok, gondolatok szerint. A jelen lévő alkotókkal ők erről beszélgettek. A hangsúlyos részek sűrűségétől kezdve egyes jelenetek eltúlzott részeinek realista kidolgozásán át a színpadi víziók elemeléséig alakult ki párbeszéd a csoporttal. A színművésznő szerint ennek a darabnak a fő motorja az, hogy három nő játssza, az ő ideg-és létállapotuk generálja a helyzeteket.

Regős János úgy folytatta, neki szimpatikusnak bizonyult az előadás, szerinte a játék minősége magas színvonalú volt. Nagyon jónak bizonyult a szereposztás, hitelesen játszottak a szereplők, érződött, hogy a társulat tagjai rezdüléseikkel érzik egymást. Hordozta a produkció a kemény, provokatív erővel bíró jeleneteket, s ezeknek többsége mesterien volt felépítve. “Jó ez társulat!” – zárta gondolatát.

Pataki András úgy látta, az, hogy eltértek a három szereplőre írt darab tematikájától, minőségi megoldásként értékeli és gratulál hozzá. Ahogy megfogalmazta: a darab helyzetei hordoznak nem rossz szándékú és bántó bulváros, szórakoztató szolgáltató jelleget, de ezek is csak akkor képesek hatni, ha a figurák legmélyebb rétegeit is feltárják a szereplők. “Ezen az úton lehet továbbindulni a színészi játékban”-mondta. Felhívta a figyelmet a zene használatának finomítására, az eszközök stilizálásra. Összességében úgy látta: érvényes előadás született.

V.R.

Zsűri-szemmel: LESzSz Társulat

A szlovéniai magyarok központi településéről, Ledváról érkező színjátszó csapat Rideg Sándor művét, az Indul a bakterház című klasszikus történetet hozta el a seregszemlére péntek este. Regős Bendegúz kalandja a banyával és a bakterral telt házat hozott a fesztiválra.

Pataki András az értékelés elején arról beszélt, a produkció egyik izgalmas, értékes részének a nyelvi adottságok használata és kiaknázása bizonyult. Dramaturgiában, a szerkesztés logikájában érzett problémákat, üresjáratokat. Az egész előadás tempója akadozott, bizonyos jeleneteket ki lehetett volna hagyni a ritmus fenntartásáért, az egy irányba történő építkezés miatt is. Kitért arra, hogy eszközhasználatban nem volt következetes, egy rendszerben gondolkodó a társulat, a terek és előszínpad használatával szintúgy. Kiemelte a jó színészi munkákat, az érvényes figurákat, parádés alakításokat.

Regős János is dicsérte a briliáns színészi alakításokat, azt, hogy milyen jó színészi erőkből áll a társulat. Az előadás egyes részinek hibái szerinte inkább rendezésbeli gondokat hordoznak, nem egyszerű a műre jellemző egymás utáni jelenetek sorát megjeleníteni a színpadon, a változtatás pedig a kész előadás tekintetében már nem is könnyű.  

Németh Ákos is ugyanazt gondolta a produkcióról, mint Pataki András. A tempóproblémák kiküszöbölését javasolta. Sok volt a reakcióidő, a párbeszédek közti szünet, ezáltal nyúlott az előadás. Ő kihúzta volna az előszínpadi kiállások zömét. Ahogy megfogalmazta, jó arcokból áll a társulat, a szereplőgárda teljesítménye behúzta a nézőket az előadásba.

Szávai Viktória szerint is az egyik pozitívuma volt az előadásnak a színészi alakítások sora. Jó erőkből áll a csapat és remekül egészítik ki egymást a szereplők. Ő szintén rendezésbeli problémákat érzékelt, illetve a ritmus tartásának a fontosságáról beszélt. Azt tanácsolta a társulatnak, keressék meg azokat a pontokat, ahol a színészi, szövegbeli tempó, reakció javítható, fokozható, így elkerülhető a lassulás és pörgőssé tehetők a jelenetek.

V.R.

Eső and roll

“Pali, a király!” – kiabálta egy néző, aki kitartóan, esernyő alatt áttáncolta Feke Pálnak és zenekarának koncertjét a KASZT péntek esti záró programját.

Hiába esett az eső, a virtuális szőnyegbombázásnak tűnő színpadi fényekben ezek a cseppek mégis szivárványként hatottak a fesztivál felett. Feke Pál pedig mindent beleadott. Énekelt Charlie, LGT,  Anna & the Barbies, Demjén Ferenc, Zorán slágereket.
Virtuóz zenekarral érkezett, a csapat tagjai szólóikkal fűszerezve mindent beleadtak, hogy a nézőknek igazi zenei élményt, slágerutazást nyújtsanak a legmagasabb színvonalon. Garantálva a rockos hangzásvilágot és a műfajjal járó életérzést.
Csak rock and roll volt a címe a koncertnek, miközben zakatolt a fülekben a Csak a zene van örökzöld minden taktusa. Ezen az estén tényleg a zene szabadsága, mindenek felett ható ereje, energiája, az előadó tehetsége, utánozhatatlan hangja, színpadi egyénisége tört utat magában szívekben, lelkekben.  

Feke Pál nagy sebességre kapcsolva, dacolva az esővel tisztelgett a magyar zenei nagyságok előtt. Egyedi és egyéni módon, magas színvonalon. A végére még az esőt is elállította ez a koncertje. 

Ő is jubilált ezen a fesztiválon, hiszen az első KASZT-on lépett fel és most a rendezvény kis ünnepére visszatért Komlóra.

Feke Pál Live Tour 2015, Komló

Eső and roll volt ez. Egy város esti fényében. Remek hangulatban. KASZT-ra hangolva. Ott, ahol pénteken tényleg Pali volt a király.

V.R.

Zsűri-szemmel: S. K. Társulat – Egy ló besétál a bárba

David Grossman Egy ló besétál a bárba című regénye alapján a pápai S. K. Társulatból Szabó Szilárd mutatott be egy monodrámát a KASZT-on pénteken. Az adaptációt fia, Dávid írta és rendezte.

Dovalé Grünsteint stand up humorista lelki, búcsúzó számadást végez a nézők előtt, őrlődik, vall az emlékei és a közönséghez való tartozás között.
A szakmai beszélgetést Németh Ákos azzal kezdte, hogy gratulál az előadásmódhoz, a színészi játékhoz, fantasztikus teljesítményt nyújtott az előadó. Sodró, lenyűgöző, áramló volt a jelenléte. Ugyanakkor a szöveggel már akadtak gondjai a drámaírónak. Hosszúságával, üresjárataival, amely azt  is jelentette némiképp, hogy a történetet főként az előadásmód vitte tovább, csakúgy, mint a nézőt az egész előadásban.  

Regős János hozzátette: a nagyon erős kezdés, a helyzetek dinamikussága felvitte a produkció ívét, ahogy viszont ment előre a cselekmény és egyre mélyebb, elkomoruló rétegeket fejtettek fel, nem tudták a figyelmet érdekfeszítően, a meglepetések sorát felvonultatva a kezdeti szinten tartani. Úgy érezte, egy idő után elvesztette a fonalat. Izgalmasnak, erősnek ítélte meg viszont a játékot és a színpadi hatást.

Szávai Viktória is bravúrosnak, lehengerlőnek találta a színészi teljesítményt, kiemelve, hogy a szaggatott beszédstílussal még érdekesebbé vált a figura jelleme, hordozva némi civilséget és kettősséget. Abban ő is osztotta Regős János véleményét, hogy erős volt a produkció felütése, hordozta az ígéretes folytatást, ám a szöveg, a darab szerinte alulmúlta a színészi attitűdöt. Ő nem tudott együtt élni az anyaggal. Azt örömtelinek tartotta, hogy az interaktivitás alkalmazása nem szorította sarokba a nézőt, s így működött ez az eszköz is.

Pataki András a főszereplő jellemének elemzésével segítette Szabó Szilárdot. Eközben beszélt arról, hogy ez a stand upos önfeltáró, önanalízist, önmarcangolást folytat a nézők előtt történetekkel, foszlányokkal, mozaikokkal. Ezeket forrasztja egybe. Egzisztenciális válsága közben előadói helyzetet él meg, rájátszik néha arra a képre, ami az elvárásoknak megfelelően él róla, hogy botrányos, bevállalós, vagány. Ő arra hívta fel a figyelmet, ha az előadásban az arányokat jól kitalálják és tartják, akkor még erősebb hatású lehet a produkció.

V.R.